Visszérbetegség: nyáron ezekre figyeljünk különösen
A nyári forróságban az egészséges emberek is tapasztalhatják, hogy kitágulnak a lábukon az erek. A visszérbetegek esetén ez fokozottan így van. Miközben hőt adunk le, fokozódik a vérkeringés – a szervezet ezáltal tartja rendben a hőháztartását. Mire figyeljünk, hogy megelőzzük a visszér kialakulását?
Egyaránt veszélyeztetettek az ülő és álló munkát végzők, illetve a kismamák.
A nyári melegben a visszerek is kitágulnak. Ezek közvetlenül a bőr felszíne alatt futnak, kékes színűek a bennük futó vér miatt, így feltűnőbbek is ebben az állapotban, különösen nők esetében. Ezek a látható visszerek, bár van, aki szerint csúnyák, nem feltétlenül jelentenek betegséget. Ilyenek a pókvénák is, amelyek milliméteres (vagy annál is kisebb erecskék) hálózatából adódnak. A jelenség akkor válik betegséggé, ha állandósul vagy romlik az állapot.
A több milliméteres, akár egy centiméter tág kanyarulatos erek jelentik a veszélyt.
Az érrendszer puhafalú csövekből áll, az altestben nagyobb a nyomás, mint a test felső régióiban, a láb ezért állandó terhelés alatt van. Normális esetben az erek rugalmassága ellensúlyozza a nyomást. A kor előrehaladtával azonban az érfalak meggyengülnek, rugalmatlanná válnak, a hidrosztatikus nyomás az egykor rugalmas rostokat megnyújtja, ezáltal képtelenné válik arra, hogy visszahúzódjon. Alapvetően így definiálható a visszérbetegség.
Az időben kezelt, bár már tönkrement ereket műtéti beavatkozással lehet gyógyítani. Az esetek 85-90 százalékában a betegség így teljes mértékben gyógyítható.
A hajszáleres visszér nem műthető. Ezeket injekcióval, lézeres úton lehet eltüntetni. Ez a betegség egy gyakori, veleszületett érfal-gyengeséget jelent, idős korra a népesség több mint 30 százalékát érinti.
Mit tegyünk, hogy megelőzzük a visszérbetegséget?
Nyáron fogyasszunk nagyon sok folyadékot. Ha nem iszunk eleget és kiszáradunk, besűrűsödik a vér, ez pedig növeli a trombózis kialakulásának esélyét. Napi 2-3 liter víz segít a megelőzésben.
Ülés közben is mozgassuk meg a lábunkat. Utazáskor (akár autóban, akár repülőben) is figyeljünk erre. Járás közben – minden lépéskor – összehúzódnak az izmok, pumpálva a vért az erekben. Ha ez nem történik meg, pangás alakul ki, ami szintén a trombózisnak kedvez.
A már kialakult betegség esetén is javasolt a nem intenzív, de rendszeres, ismétlődő mozgás (séta, kocogás, biciklizés, futás stb.). Ezekben az esetekben azonban kerülni kell a hirtelen erőkifejtéssel járó sportokat.
Visszérbetegség által veszélyeztetettek az álló, az ülő munkát végzők (így például az eladók, a fodrászok, az irodai alkalmazottak, szellemi munkát végzők), nekik különösen fontos, hogy tegyenek a megelőzés érdekében.
Nyáron különösen érintettek a kismamák, hiszen mind a meleg, mind pedig a növekvő magzat is visszérbetegség kialakulásához vezethet. A baba éppen a végtagból visszafolyó medencei visszereket nyomhatja, ezáltal megint csak pangás alakulhat ki. Ezek az ideiglenes visszerek általában a szülést követően eltűnnek, azonban az állandósulásukat elkerülendő érdemes a várandósság idején rendszeresen felpolcolni és pihentetni a lábakat. A visszérbetegeknek külső segítséget jelenthet a gyógyászati-segédeszköz üzletekben kapható kompressziós harisnya, amely a bokánál erősebben szorít, így késztetve a vérkeringést a lábszárban. A különféle vény nélkül kapható krémek, tabletták enyhíthetik a tüneteket, a feszítő, kellemetlen érzést, a vizesedést, de magát a betegséget nem gyógyítják meg.
Kialakult visszérbetegség esetén
a kezelés annak súlyosságától és a megjelenési formájától függ. Az enyhébb formák döntően esztétikai problémák, kezelésükre általában elégséges a testsúly csökkentése, sportolás, úszás, illetve egyszerű szkleroterápiával (injekciós kezeléssek) vagy lézeres terápiával kezelhetők.
Előrehaladottabb esetben csak a műtét hoz megoldást, az operáció egyúttal esztétikai javulást is eredményez. A régebben alkalmazott hosszú metszéseket, több hetes lábadozást, gyakori kiújulást napjainkban korszerű műtéti technika váltotta fel.
A lézeres visszérműtét nem pusztán a legjobb esztétikai eredményt nyújtja (a hagyományos műtétekkel szemben, a metszés alig néhány milliméteres, a lézerfény minimális szöveti roncsolódást okoz), de egyúttal fájdalommentes is.
A lézeres visszérműtét során a néhány milliméteres metszést követően a sebész egy ceruzabél vékonyságú lézer szondát vezet a célzott erekbe, és lézerfény segítségével elzárja azokat. A keringés ettől kezdve a mélyvénás rendszer felé terelődik, ezzel jelentősen javul a láb keringése is.
A Genium Orvosi és Esztétikai Lézerközpontban a visszérműtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, célunk, hogy a fájdalmas visszereknek és a műtétnek emléke se maradjon. A műtétet követően a páciens saját lábán távozhat, néhány nap után pedig ismét munkába is állhat.
Kapcsolódó: