Kezeletlen alvászavarral nem vezethetünk
Immár egy éve van érvényben az a rendelet, mely szerint csak annak a gépjárművezetőnek hosszabbítható meg a vezetői engedélye, akinél nem merül fel az obstruktív alvási apnoé alvászavar gyanúja. Az alvászavar gyanús sofőrök a háziorvosnál vagy az üzemorvosnál végzett kérdezéses tesztre, majd otthoni vagy alváslaboratóriumi alvásvizsgálatra és kezelésre számíthatnak. Mindez jelentősen késleltetheti a jogosítvány megújítását. Az apnoé klasszikus kezelési módjai pedig egyszerre kényelmetlenek és hosszasak lehetnek.
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet szerint azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar vizsgálatra kell beutalni, és csak akkor kaphatnak újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel tudják igazolni az állapotuk javulását. A kezelt gépjárművezetőknek az alkalmassági felülvizsgálatot 3 évente (hivatásos vezetőknek 1 évente) kell elvégezniük.
Az obstruktív alvási apnoé egyértelműen fokozza a közlekedési balesetek kockázatát. Csak a tavalyi év során 290 közlekedési baleset történt azért, mert a vezető elaludt a volánnál.
Az obstuktív alvási apnoé a teljes magyar felnőtt lakosság 2-4 százalékánál előforduló alvásfüggő légzészavar, amelynek lényege, hogy a garat túlzott ellazulása miatt a felső légút részlegesen vagy teljesen elzáródik, aminek következtében az alvó 10 másodpercet meghaladó ideig nem kap levegőt és oxigénhiányos állapot jön létre. Az agy ilyenkor felébreszti az alvót, hogy az újra levegőt tudjon venni. Mivel ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet egy éjszaka folyamán, a pihentető mélyalvás hiányában a beteg nem tudja kipihenni magát, és az apnoé egyre több tünetével szembesül: nappali fáradtsággal, álmossággal, váratlan nappali bealvással, túlsúllyal, magas vérnyomással.
A kezeletlen obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek
- 2-3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet egészséges társaikhoz képest;
- egy nemzetközi kutatás szerint legalább egy balesetet fognak előidézni öt éven belül;
- egy európai felmérés szerint a hivatásos sofőrök 59,6 százaléka szenved valamilyen alvásfüggő légzészavarban, és 15,8 százaléka obstruktív alvási apnoé szindrómában.
2011-ben 186, a tavalyi évben pedig már 290 olyan közlekedési baleset történt Magyarországon, amelyet vezetés közben elalvó sofőrök okoztak.
Aki csupán a háziorvosnál vagy az üzemorvosnál szembesül azzal, hogy alvási apoés lehet, akár hónapokra is elveszítheti a jogosítványát. A terápiás készüléket az országban csupán tíz, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által jóváhagyott helyen írhatják fel a szakértők, így több hónapos a várólista.
Ezért aki a tünetei alapján arra gyanakszik, hogy érintheti a probléma, érdemes még jóval a jogosítvány lejárta előtt kérnie egy szűrővizsgálatot, és fennálló alvási apnoé esetén igénybe vennie a lehető leggyorsabb, legkíméletesebb lézeres kezelést.
A NightLase lézeres kezelés jelentősen csökkenti a horkolás intenzitását, és hatékony, non-invazív kezelési lehetőséget nyújt az alvási apnoé káros következményeinek enyhítésére. A NightLase módszernél nincs szükség éjszakai segédeszközök viselésére vagy gyógyszeres kezelésre, a kezelés nem igényel előkészületeket és utógondozást.
A NightLase terápia során a lézersugár felmelegíti a torok és a lágy szájpad szöveteit, amelyek a beavatkozás hatására feszesebbé válnak, ennek következményeként pedig csillapodik a páciens horkolásának intenzitása, illetve csökkennek az alvási apnoé káros következményei. A kezelés valójában új kollagén termelődést vált ki, ezáltal válnak feszesebbé a torok és lágy szájpad szövetei, a levegő áramlás könnyedebb lesz, így csökken vagy teljesen megszűnik a horkolás és az alvási apnoé.
TUDJON MEG TÖBBET A LÉZERES KEZELÉSRŐL
